Többnyelvű helységnévtáblákért tüntettek Kolozsváron

Villámcsődülettel hívta fel szerda délután a kolozsvári többnyelvűségért harcoló Musai-Muszáj kezdeményezőcsoport arra, hogy egy évvel a jogerős bírósági ítélet után még mindig csak négy többnyelvű helységnévtábla került ki Kolozsvár bejárataihoz a szükséges 16-ból. 

A Kolozsvár főterén szerda délután összegyűlt résztvevők egy többnyelvű helységnévtáblával felszerelt kerékpárt toltak át a Főtérről a kolozsvári polgármesteri hivatal udvarára, és lakatoltak le a hivatal udvarán található kerékpártárolóban. Amint jelezték, a kerékpár addig lesz közszemlére téve, amíg az összes többnyelvű helységnévtábla a helyére nem kerül. A csoport szóvivője kijelentette: azt üzenik ezzel, hogy kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a bírósági ítéletek végrehajtása nem fakultatív. Az összegyűltek számára kiosztott közleményben tudatták: felkérték Kolozs megye prefektusát, hogy járjon el a jogállamiság megőrzése érdekében, és elindították az egy évvel ezelőtti ítélet bírósági végrehajtását is.

Emil Boc polgármester a Realitatea FM rádiónak korábban nyilatkozva elismerte, hogy technikai okokból késik még egyes többnyelvű táblák kihelyezése, de az akadályok kiküszöbölése folyamatban van. 

A Kolozs megyei törvényszék tavaly február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) latin felirat szerepel majd. 

A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 17 évben számtalan per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, és a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. 

A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.